Már régóta készülök írni a teremtés témájában. Amióta foglalkoztatnak az Univerzum energiái, egyre másra jönnek a tapasztalásaim. A bolygók irányába fordultam. Nem vagyok sem asztrológus, sem asztrozófus és nem hiszek a jóslásban és a varázslatokban. Az embert egy nagy spirituális lénynek tartom, aki maga alakítja az őt körülvevő és meghatározó világot. Éppen elkezdtem írni egy cikket arról, hogy érzésem szerint milyen hatalmas és katartikus energiák mozoghatnak mostanában, amikor rábukkantam egy írásra, amely igazolta a feltevésemet, hogy a mostani nyár rendkívüli eseményeket hozhat. Azonban erre meg kell nyílnod, hajlandóságot kell mutatnod és tenned kell érte a fizikai valóságodban is! Csak úgy működik.
Végül ennek hatása alatt kezdtem el írni. Ez egy apró történet, amivel bizonyos dolgokat szeretnék érzékeltetni. Például a teljes felelősségvállalás lényegét. De ezzel a cikkel még nem fejezem be. Pont tegnap írtam a Facebook-on, hogy bizonyos tapasztalásokat szeretnék veletek megosztani a teremtéssel kapcsolatosan. Pl. miért nem működik mindenkinek? És mit tehetsz, hogy működjön? Mi is a teremtés valójában? Így hát folyt. köv. A cikk linkjét átadom neked ennek az írásomnak a legvégén, hogy tudd, milyen energiákkal próbál segíteni minket az Univerzum. Ennek fényében jelentkezz gyógyításra. Ha megnyílsz, akkor ezeket megtapasztalhatod. Te döntesz!
Mindenesetre jövő héten telihold. Ezért július 3-án és 5-én gyógyítási napot tartok reggeltől estig!
A további részleteket a cikk végén olvashatod, de addig olvasd el ezt a kis történetet!
Azt hiszem, a gyógyítások alkalmával a teremtés misztériumáról is fogok nektek beszélni.
A nehéz élethelyzetek megoldási lehetőségeiről, személyes módszerekről, amiket alkalmazhattok a jó megteremtése felé vezető úton.
Ez az élet nagy kihívásaira vonatkozhat:
-
családi problémákra
-
párkapcsolati problémákra
-
gyermekkori rossz élményekre
-
egészségi problémákra
-
munkahelyi kihívásokra
-
lelki és anyagi bőségre
-
és még sorolhatnám…
Egy rövid történet a teremtés rögös útjáról:
Zsófi gondolkodott. Azt gondolta, most, hogy már mindenből elege van, itt a kivételes alkalom, hogy változtasson.
A magánélete és úgy az egész élete romokban hevert. Gyermekei még kicsik voltak, a férjével, aki éppen nem régen vesztette el a munkáját, nem jöttek ki jól. Pedig Zsófinak jól esett volna a lelki támogatás és a segítség a mindennapokban. Hiányzott a családi összetartás érzése. Nem értette, hogy a férje miért nem próbál segíteni neki és saját magának. Csak ül otthon és bámul maga elé sörös üveggel a kezében. Hova tűnt a férfi, akibe annak idején beleszeretett és akire felnézett?
Most már minden munkát ő végzett otthon. A férje nem nagyon segített neki. Mindig azt mondogatta, hogy a házimunka és a gyerekek a nők feladata. Erre Zsófi felcsattant. Elkezdett kiabálni vele. Akkor menjen el dolgozni és tartsa el az egész családot. Akkor majd nem kell segítenie a háztartásban.
De ami még aggasztotta, hogy egyre rosszabbul ment az üzlet. Nem jött a pénz és lassan nem tudta, miből fogja fenntartani a családot, fizetni a rezsit és a hiteleket. Lefogyott és az egészségi állapota is egyre rosszabbá vált.
Hova vezet ez az egész? Hogyan indulhattak így el a lejtőn? Az nem lehet, hogy minden egyszerre megy tönkre és ilyen hirtelen. Hol rontották el? Ezek közül a problémák közül egyel-kettővel még megbírkózna, de ennyi bajt, hogyan fog megoldani?
Pedig muszáj lesz. Nincs mese. Különben az utcán fogják végezni. És ő nem engedheti, hogy két ilyen szép és okos kisgyerek az élet áldozatává váljon.
Elhatározta, hogy mindenképpen kiutat talál ebből a helyzetből. Hogy induljon neki? Nincs jobb ötlete, leül az internet elé. Hátha talál valamit. Órákon keresztül feszülten kutatott. Mindenfélét elolvasott depresszióról, munkáról, probléma megoldásról, párkapcsolatokról. Hopp, teremtés. Hát az meg mi?
Hogyan teremtsünk jólétet és boldogságot életünkbe?
Ezt így is lehet? És olvasott és olvasott.
Igen, úgy érezte, ez kell neki. Erre szüksége van. Felhívta a gyógyítót és időpontot kért. Teli volt a lelke várakozással. Reménykedett. Ez biztosan egyszerű. Talán valami varázslat lehet. Már egy ideje azt gondolta, hogy csak valami varázslattal lehet őket ebből a helyzetből kimozdítani. Akkor ez gyorsan meg fog oldódni és mehetünk tovább. Nagyon jó. Máris jobb lett a kedve.
És elment a tanácsadásra. Abban reménykedett, hogy egy csapásra megoldódik minden. Hogy a férje holnaptól dolgozik, hogy kapcsolatuk egy csapásra rendbe jön és anyagi problémáik már most ezzel a pillanattal megoldódtak. Gyerekeik pedig boldogok és kiegyensúlyozottak.
Aztán a tanácsadás alkalmával beszélt és beszélt. Elmondta, hogy az utóbbi időben mik történtek velük. Ez már önmagában nagy megkönnyebbülés volt, bár megterhelő erről beszélni. Jól esett neki, hogy végre van valaki, aki meghallgatja, aki pozitívan áll hozzá, aki nem a hibákat keresi. A gyógyító figyelmesen hallgatta, néha kérdezett, néha válaszolt. A dolgok lassan kezdtek más megvilágításba kerülni.
Aztán a gyógyító beszélt a 100%-os felelősségvállalásról, arról hogy mi magunk vagyunk a felelősek az életünkért és a körülöttünk kialakult helyzetekért. És persze arról is beszélt, hogy ez nem varázslat, hogy a mély és nagy problémákat nem lehet egy szempillantás alatt megoldani. Vissza kell térnünk valódi forrásunkhoz.
A nehézségek ellenére vagy éppen inkább azok segítségével meg kell találnunk önmagunkat és ezt fent kell tartani. És ez nagyon kemény, nehéz és hosszú munka és tanulás eredménye.
Zsófi ettől egy kicsit lelombozódott. Hát ő azt gondolta, hogy ezt az egy órát követően, ha kilép az ajtón, minden rendbe jön.
Nem . – mondta a gyógyító. Ez nem így van. Az hogy felismerted a bajt, az csak az első lépés, ami egy kereszteződést jelez. Ebben a kereszteződésben eldöntheted, hogy merre kívánsz haladni. Az út mindig göröngyös. Számtalan buktatóval. Én csak egy mankó vagyok, amire támaszkodhatsz az úton, ha megfáradsz, ha inspirációra van szükséged a továbblépéshez vagy energiára, mert kifáradtál, mert időnként kimerülsz a menetelésben. De! Az utat mindig te határozod meg és te mész rajta végig. Én csupán egy másik szemüveg vagyok, aki a valóság más aspektusait tárja fel előtted és hozzásegít a felismerésekhez.
Zsófi ismét elgondolkodott. Hát nincs remény? Ez már így marad?
A gyógyító ellátta Zsófit feladatokkal, módszerekkel, gyógyhatású készítményekkel, majd útjára engedte.
Ne feledd, a döntés a te kezedben van. Megváltoztathatod világodat, de ahhoz kemény önismereti munkára és ami nagyon fontos, tettekre is szükség van! Isten áldása legyen veled! – mondta búcsúzóul.
Nem volt jó kedve. Hazament. Úgy érezte, felesleges pénzkidobás volt ez az egész. Lefektette a gyerekeket, majd megfürdött és ő is ágyba bújt. Fáradt volt. Kimerítette, hogy a problémáiról beszélt. Álomba merült.
Álmában meglátta a kereszteződést és látta az utakat. A gyógyító ott állt vele a kereszteződésben. Habozott. Látta, hogy vannak utak, amik egyszerű megoldásokat kínálnak, de nem hoznak megoldást a családnak. Válás, költözés, új lakás, új óvoda, egyedüllét, küzdelem, stb. Elfojtott érzelmek, betokosodott fájdalmak kísérték. Csalódások egymás hegyén-hátán. És a végén a gyerekek…
Aztán elfordult és hirtelen megpillantott egy másik utat. Mintha dimenzióváltáson ment volna keresztül. Látta magát, ahogy dönt. Ahogy keményen eldönti, hogy márpedig ő ezt megoldja. Látta, ahogy tükörbe néz és látja jelenlegi önmagát. Elkezdett sírni. Szenvedett. Látta, hogy veszekednek a férjével. Ahogy fáradtan hazaesik a gyerekekkel és csak leülteti őket a tévé elé, nem foglalkozik velük. Látta az egész életét és látta, hogy ennek nem kell így lennie, hogy ez másként is lehetséges.
És akkor hirtelen történt valami. A tükrön keresztül meglátta igazi önvalóját, belenézett saját forrásába és látta, hogy mennyi érték, szeretet és szépség van benne, hogy mennyire egyedi és megismételhetetlen. Hogy mennyi boldogságot képes adni és hogy ez mind-mind visszajön hozzá. Még mindig sírt, még sokat szenvedett, de tudta mi a cél. Tudta, hogy a cél az igazi forrásának elérése. És azt is tudta, hogy ezért küzdenie kell. Le kell hántania magáról a burkokat, mint a hagyma héját. De látta, hogy ez már egy más jellegű küzdelem.
Lassan hozzászokott ahhoz, hogy nehézségekkel kell megküzdenie. Már másképp állt hozzá. Viccesen hangzik, de eljutott odáig, hogy megköszönte a nehézségeknek, hogy léteznek. Máskülönben ő nem járhatta volna az saját egyéni és megismételhetetlen útját.
A képek folytatódtak…
Másnap reggel, amikor felkelt, úgy érezte, visszaájul az ágyba. Annyira kifárasztotta ez a mély élmény, az álom. De tudta. Tudta, hogy megtörtént a varázslat és ez felszabadította őt. Érezte, hogy a változás radikális lesz. Mély hittel kezdett neki. Kiment a konyhába és beszedte a cseppeket, amit a gyógyító adott neki előző nap. Megcsinálta a lelki gyakorlatokat és elkezdte a munkát. A munkát önmagán, a munkát a családjával, a munkát az egész világon. Mert a változás belülről fakad és akkor változik a világ is.
Még aznap felhívta a gyógyítót. és azt mondta:
-Döntöttem. Kezdhetjük. A teremtő megbocsátás útját választom.
-Tisztában van vele, hogy ez mit jelent? Lesznek visszaesései, időnként szenvedni fog, nehézségekbe ütközik. Lehet, hogy keményen kell küzdenie, hogy az út elején csak pofonokat fog kapni. És rengetegszer fog szembesülni önmagával, ami egy ember számára rendkívül nehezen elviselhető.
– Nézze a csoda már megtörtént és én hálás vagyok érte. Tudom, hogy nem lesz könnyű, de mérlegeltem. Választhatok mást is, de nem leszek boldogabb és a családom sem lesz az. Következő hónapban jelentkezem. Számítok önre!
– Rendben. Dolgozzon magán és jelentkezzen négy hét múlva, hogy lássuk a változást. Addig is igyekezzen végezni a gyakorlatokat, amelyekről beszéltünk.
És folytatták a kezeléseket…
Másfél év múlva Zsófi úgy érezte, enged a szorítás. Először is a megbocsátással kezdte. A férjének megbocsátott. Rá tudta venni, hogy kezdjék el helyrehozni a párkapcsolatukat. Az idejüket már sokkal jobban be tudták osztani. A gyerekekre mindig szántak időt és odafigyeltek rájuk. A férje Zsófi változásain keresztül lassan megértette, hogy a terheket és a feladatokat együtt viselni sokkal felemelőbb és előrevivőbb megoldás. Visszatért a hobbijához és újra főzött. És nemrégen állást is kapott, ami persze egy ismételt újrarendezést jelentett számukra, de ez már egy magasabb szint volt. Nehézségek mindig adódtak, de ők tudták, hogy ez mind egy újabb kihívás. Nem keseregtek, törték a fejüket és keresték a lehetőségeket. Fejlődtek. Együtt fejlődtek!
Innentől az élet szinte mindent rendezett magától. Mindig történt valami, ami hozta a megoldásokat. Bár voltak visszaesések, voltak rosszabb időszakok, de akkor mindig belépett a hit és a kitartás. Mert már tudák, hogy képesek rá és ez felvértezte őket.
5 év múlva Zsófi felhívta a gyógyítót:
-Tudja hol vagyok? Brüsszelben. Felkértek egy előadásra.
-Gratulálok. És mi a téma?
-Hát mi lenne? Az én teremtő történetem. Szorítson nekem! Majd jelentkezem.
És az élet ment tovább…
Ez a kitalált történet egy nem létező személyről szól. Ha valaki magára ismer benne, akkor az csak a véletlen műve! Hmmmm, vagy mégsem? Szerintetek vannak véletlenek? Ha én most a fejemből és a szívemből valamit kiírok, te pedig magadra ismersz, az vajon véletlen vagy sem?
Hát ez nehéz kérdés. Mindenesetre július 3. ismét telihold.
Teliholdas gyógyítást július 3-án és 5-én tartok. Jelentkezz, hogy beférj!
De ne feledd, a gyógyulás és megújulás felé vezető utat nem csak telihold idején, de bármikor elkezdheted járni, ezért máskor is bátran jelentkezhetsz gyógyításra!
Olvashatsz még a teliholdas és 10 milliószoros gyógyító napokról, amire a kedvezményes lehetőséget továbbra is felkínálom.
A gyógyítás 1 óra, melynek díja 5.000 Ft helyett most 4.500 Ft.
A hozzá tartozó Bach-cseppek díja pedig 1.000 Ft helyett 500 Ft.
Jelentkezz be, hogy legyen időpontod: 3620-517-50-48-as számon, az info@alelekillata.hu címen vagy itt:
Hiba: Kapcsolatfelvételi űrlap nem található.
Ígértem, hogy átadom a cikk linkjét. Sok szeretettel, Réka
Veres Mónika: Az igazság nyara – avagy a forradalmi megújulás és gyógyulás ideje.