„Nem tanulhatom meg más emberek leckéjét helyettük. Nekik saját maguknak kell a munkát elvégezniük és akkor fogják ezt megtenni, ha készen állnak rá.” – Louise L. Hay
A kvantumkísérletek csodái
Ez a kísérlet a kritikus tömeg működésének megértését vetette fel és akarva akaratlanul kvantumfizikai jellegűvé vált. Felmerülnek olyan kérdések, mint:
Miként érhetjük el az emberiség gondolkodásmódjának és értékrendjének változását?
Miért elsősorban magunkon kell dolgoznunk?
Miért kell elsősorban saját tudatosságunkat és szemléletünket fejlesztenünk és miért nem szabad saját igazunkat bizonygatva erőszakoskodnunk másokkal, akik másképp gondolkodnak, mint mi?
Egy érdekes kísérletet folytattak japán kutatók az egyik japán szigeten az 50-es években. Makákó majmoknak dobtak a homokba édesburgonyát. A makákóknak ízlett a burgonya, azonban nem kedvelték a ráragadt homokot. Egy fiatal majom azonban egyszer csak elkezdte lemosni a homokot a burgonyáról és ezt a módszert anyjának is megmutatta. Aztán játszótársai is megtanulták ezt a viselkedést. Hamarosan az összes fiatal majom megtanulta a módszert, illetve voltak szülők, akik gyermekeiktől hajlandóak voltak szintén megtanulni ezt a viselkedést.
Azok a majmok tanulták meg, akik nyitottak voltak erre az új módszerre!
A burgonyát mosó majmok száma a szigeten megnövekedett és amikor csaknem elérte a 100-at, akkor hirtelen majdnem az összes majom elkezdte mosni a burgonyát. Ha csak ezen a szigeten történt volna meg ez a jelenség, a kutatók arra is következtethettek volna, hogy a majmoknak van valamilyen kommunikációs csatornájuk, mellyel megtaníthatják egymásnak a módszert, de nem ez történt. A meglepő az volt, hogy ekkor nem csak ezen a szigeten alakult ki hirtelen ez a viselkedésminta, hanem a környező szigeteken és még a szárazföldön is. Ebből a kutatók arra következtettek, hogy lennie kell valamilyen morfogenetikus mezőnek, melyen keresztül a majmok képesek a kommunikációra. Illetve, amikor a módszert elsajátító majmok száma elérte a kritikus tömeget, akkor hirtelen minden majom a jól bevált módszert kezdte el használni. Azonban a kritikus tömeget csak az érdeklődő, nyitott majmok számával érték el.
Bár tudományos körökben igen sok bírálatot kap a 100. majom elmélete, a morfogenetikus mező létezésének feltevése sokakat elgondolkodtat. Rengeteg jelenség van, aminek még nem ismerjük az okát, kialakulásának folyamatát. Feltesszük a kérdést, hogyan lehetséges az, hogy a föld két pontján ugyanabban az időben két ember ugyanazt találja fel.
De ennél sokkal egyszerűbb jelenség, ami már lehet, hogy veled is előfordult, hogy néha az ember megérzi, ha fel fogják hívni telefonon és már nyúl a telefonért, amikor az még meg sem csörrent.
Ha nem hiszünk a kritikus tömeg és a morfogenetikus mező létezésében, saját életfelfogásunk és életszemléletünk nagy valószínűséggel akkor sem az egyedüli üdvözítő minden emberre nézve. A jó példa mindig vonzó az emberek számára és akár morfogenetikus mezőn keresztül, akár más módon, aki nyitott a jó példára, az meg is fogja tanulni azt. Így a fenti kérdésekre a válasz az lehet, hogy ha elsősorban magunkon dolgozunk és a saját életünket változtatjuk meg, a gyakorlatban mutathatjuk meg a környezetünknek, hogy lehet másképp is élni és gondolkodni.
Azt hiszem, nem „megmondó” emberré, hanem „megmutató” emberré kéne inkább válnunk. És aki már készen áll a változásra, az utánunk fogja csinálni ugyanúgy, ahogy mi is példát veszünk másokról. 🙂
Sok sikert kívánok a „megmutató” emberré váláshoz! 🙂
Réka
Itt olvass a Kvantum Mátrix Átalakításról!
Hiba: Kapcsolatfelvételi űrlap nem található.
Ha szeretnél feliratkozni a blogértesítőmre, elküldöm neked ajándékba.
